Nekem csak egy egyszerű webáruház kell. De létezik egyáltalán ilyen ?

Több fórumon, facebookos beszélgetésben látom ezt a teljesen helytelen felfogást, hogy nem akarnak egy komoly fejlesztésű webshopot – webáruházat fizetni (tulajdonképpen, nem értik meg, miért kellene egy fejlesztőnek fizetni ezért), hanem inkább ilyen kulcsrakész, mindenre jónak mondott, sok pofaleszakasztó reklámmal eladott semmi platformokkal akarnak dolgozni, mint a wix, a shopify, az etsy, weebly, meg az ezekhez hasonlók.

Ez a heytelen hozzáállás főként azon cégvezetők, cégemberek, hozzá nem értő, tapasztalatlan ügyvezetőknél vagy megbizottaknál tapasztalható, akik azt hiszik, mindenre csak úgy kell fizetni mint a kábeltv adóra, egyet fizetsz, s távirányítóval váltogatod a csatornákat, és csak úgy “ott van” minden, rendelkezésedre. A valóság azonban teljesen más. Egy webáruház nem egy egyszerű dolog, egy jól működő online áruház mögött legjobb esetben is több hónapos fejlesztői munka van, és több fejlesztő és vállalkozó közötti kommunikációt igényel, mint amire legtöbb vállalkozni szándékozó fel volna készülve.

És akkor rátapintanak az “egyszerű” wix-re, weebly-re, meg hasonlókra, beleárasszák pénzüket, reményeiket, idejüket, ahhoz, hogy utólag majdnem kivétel nélkül rájöjjenek, hogy nem felel meg annak, amit szerettek volna, a bérelt (“sharecropper”-ként ismert) platformok bizony nem teljesítenek a reklámozott módon, és csalódottan és tanácstalanul állnak az eset előtt. Nem kell tanácstalan lenni, a dolog roppant egyszerű. Úgy, ahogy az autók világában is van Trabant, és van Lamborghini vagy Bentley, úgy a webshopok, CMS-ek, tartalomkezelők világában is van hasonló besorolás, és a weebly, wix, és hasonló platformok mind-mind a trabi, zsiguli, esetleg a 80-as évek 600-as Fiatjának a kategóriájába tartoznak.

Egy webshop azonban megannyiszor többmindennek meg kell feleljen, mint ami első látásra belátható róla, és a tapasztalatlan kereskedő – kereskedni akaró, vállalkozó, csak ennyit lát belőle: másnak is van webshopja, és jól árul vele, tehát, ő maga is képes kell legyen rá.

Mi több, az összes kapható platform a fentebb említettekből, olyan reklámmal kecsegtetve próbálja eladni szolgáltatásait – tulajdonképpen bérbe ad egy valamennyire működő platformot – amiből nyilvánvaló, hogy a legbutább ember is meg tudja csinálni, mi több, percek alatt.

Arról a reklám nem beszél ugye, hogy tulajdonképpen akit az ilyen reklám vonz, és aki az ilyen reklám alapján képes belemenni az illető cégek szolgáltatásaiba, mit árul el tulajdonképpen önmagáról. Hogy az illető reklám tulajdonképpen mennyire emberi értékeket sértő, mennyire bántó lehet egy vállalkozó számára, ha a reklám valami olyasmit mond tulajdonképpen, hogy “látod, a leghűlyébb ember is meg tudja csinálni, tehát ez neked szól”.

Hadd lássuk csak, hogy mennyire is bonyolult tulajdonképpen egy “csak egy egyszerű webshop”, mert legtöbb kliens így áll hozzá, hogy neki csak egy egyszerű webshop kell, ami nem kerül sok pénzbe, de gyorsan megy, hibátlanul, maximálisan jól néz ki, és rengeteg pénzt árul neki, persze, semmi emberi, tehnikai, vagy anyagi erőforrás ne kelljen hozzá, és az csak úgy okés legyen.

(Hogy kinek mit jelenthet ez, erre hadd ne térjünk most ki).

Távol legyen tőlem, hogy teljesnek tarstam az alábbi listát, csak úgy érzékeltetni szeretném, hogy nincs olyan, hogy “egyszerű webáruház / egyszerű webshop”, egy honlap lehet webshop-webáruház, vagy lehet egyszerű, de NEM a kettő együtt.

Vagy fogalmazzunk úgy, hogy egy weblap lehet egyszerű, de az csak bemutató oldal lehet, nem webáruház. Egy webáruház úgy funkcionalitás, mint törvényességi, logisztikai és adminisztratív szempontból, több mindennek kell megfeleljen, mint amire legtöbb kereskedő – kereskedni akaró, vállalkozó – vállalkozni akaró fel van készülve.

Termékek

Teljesen érthető, a termékek kell legyenek minden áruház, így a webáruház célpontjában is. (Amúgy ez így helytelen, a valóság az, hogy a VÁSÁRLÓ kellene legyen a célpont, de erről majd máskor).

Milyen termékeket akar a webáruház árulni ? Milyen kereskedelmi alágba tartoznak a termékek, milyen piacnak szól az ajánlat ?  A divat világának szóló cégek ajánlata teljesen más szemszögből kell megközelítse a dolgokat, mint például egy autóalkatrész kereskedelemre szakosodott ajánlat.


Megválaszolandó kérdések:

  • milyen termékeim vannak a lehető legnagyobb jellegzetességgel, mert nem mindegy, hogy “zokni eladó”, vagy, “39-43 méretekre nyúló, műszálas, ezerháromszáz színű fonalból, géppel kötött, egyedi kivitelezésű USB-re csatlakoztatható belső melegítővel ellátott, személyesíthető feliratú zokni eladó”
  • vannak-e a termékeimnek változatai ? (méret, szín, alapanyag, kivitelezés, stb)
    Csak 1 termék 3 színben, 10 méretben, = a webshop számára 31 változat, amit egyedi termékazonosító kóddal, egyedileg azonosítható bejegyzésként kell tudni azonosítani logisztikai és adminisztratív, könyvelőségi és törvényes előírások szempontjából
  • van minden egyes potenciális termék változatomnak legalább 1-2 szögből készített, jó belátást adó, jó minőségű fényképem készítve ? (ruha, ing, kalap, elektronikai cikkek, táska, cipő, stb.)
  • kell-e több szögből bemutassam a termékemet, vagy elég, ha 1 szögből bemutatom 1 termékfotóban 1 változatát, és a többi változat magától érthető ? (pl. zokni, sál, varrótű, stb.)
  • a termékváltozatok kell a webáruházban szűrőként működjenek ? (pl. csak piros terméket akarok látni, vagy pl. csak 43-as cipőket, abból csak az X márka érdekel, és abból majd csak a fűzősök)
  • igényelnek-e a termékeim egyedi méréseket a használathoz, a célzott piacom elfogadott méretei szerint (pl. angol méret 48, európai méret XL=extra large, USA méret cm-ben vagy hüvelykben, nem mindegy), van-e ehhez megfelelően átlátható, érthető mérték és méréstáblázatom (ruha, autógumi, cipő, stb., több termékkategóriára érvényes)
  • termékeim súlya, változatainak súlya milyen mértékben befolyásolja majd a kiszállítást ? és az árakat ? 
Ezek így első nekifutásnak a termékekről. Menjünk tovább az “egyszerű webáruház”-unk funkcionalitásaival. Árengedményeket mindenki szeret kapni, ajándékot kapni mindenkinek jól esik.

Ezt illetően a webáruház sok mindent meg kell engedjen logisztikai szempontból, és sok mindent bele kell építeni. 

Árengedmények, kuponok, hűségápolás
Megválaszolandó kérdések
  • Akarok a webáruházamban árengedményeket adni ?
  • Akarok a webáruházamban ajándékkuponokat árulni ?
  • Akarok a webáruházamban esetenként egy teljesen ingyenes ajándékot adni ?
Ha az előbbi kérdések bármelyikére igen a válasz, akkor következnek az alábbi kérdések
  • az árengedmények mindig érvényesek, vagy csak időszakosak ?
  • minden termékre jár árengedmény, vagy csak egyesekre ?
  • egy termék árengedménye függhet attól, hogy más terméket is vele együtt vásároljon a vevő (“upsell”, “cross-sell”, “bundled promo”, stb)
  • összeadódhat-e két külömböző termékem árengedménye, az összvásárlás értékéért járó árengedménnyel, ha van ilyen
  • az árengedményes termékek milyen mértékben befolyásolják az esetleges végösszegért járó ingyenes szállítást ? (engedélyezik vagy megszűntetik azt)
  • az ajándékkuponok milyen összegig mehetnek el ?
  • az ajándékkuponok mennyi ideig érvényesek ? (kötelező pl. 30 napon belül levásárolni, vagy végérvényesek, bármikor fölhasználhatók majd ?)
S ez csak néhány apróság a kuponokat, árengedményeket, “voucher”-eket illetően.

Lehet továbbfokozni a vásárló születésnapjára automatikusan kiküldött 10% jókivánságos, egyedi, egynapérvényes kuponnal, az “egy éve vagy rendszeresen visszatérő vásárlónk, itt van 10% árengedmény részünkről”, a “köszönjük, hogy már X ezer euróra vásároltál nálunk, válassz az alábbi, csak számodra és csak 3 napig INGYENES termékekből” kuponnal, és még sok mással.

Az, hogy az offline (amerikai kifejezéssel élve “brick and mortar”) üzletek ezekről a dolgokról nem csak, hogy nem tudnak, hanem semmilyen formában sem implementálják, mint kereskedelmi stratégia, csak azt árulja el, mennyire siralmasan szűk látokörűen gondolkodnak, és mennyire nem érdemlik meg a vásárlóik figyelmét és pénzét, és ennek következményeként kezdenek még a legnagyobb nemzetközi üzletláncok is komoly gondokkal, vásárlóhiánnyal, fenntarthatósággal küszködni és masszívan bezárni.
Menjünk tovább “egyszerű webshop”-unk funkcionalitásaival. Fidelizáció – hűségápolás, brand management, (brend menedzsment, de ez olyan kitört angol, mint a Lándön, London helyett).
Megválaszolandó kérdések
  • Akarom-e, mint cég, a vásárlóimnak egy hűségkártyával megköszönni, hogy rendszeresen nálam vásárolnak ? 
  • A hűségkártya milyen összegskálákra mennyi árengedményt ad?
  • Lévén, hogy a hűségkártya állandó jellegű árengedményt kell bíztosítson, hogyan kezelem a hűségkártyás vásárlásokat, amelyek már egyéb árengedményes termékeket tartalmaznak ?
  • Tudok-e manuálisan (operatőr által bevitt) módosítást eszközölni egy már leadott rendelésen, hogy egyedi áron adjam el X vásárlóm esetében a rendelésén szereplő termékeket ?
Na mármost, ha a mi “egyszerű webshopunk” ezeket tudja, akkor ezeket a dolgokat ugye kell valahol a vásárlóknak is reklámozzam, remélhetőleg magán a webshopon, s akkor következnek ugye a design (dizájn) kérdések, amikre válaszolni kell, illetve, szempontok, amiknek a webáruház meg kell feleljen
Design és mesterséges intelligencia
  • legfőbb termékeimet kell tudjam valamilyen bannerrel, mozgóképpel, esetleg videóval minél ütősebben bemutatni
  • időszakos árengedményeimet kell tudjam bemutatni tiszta véletlenül áruházamba tévedt látogatóimnak, akárcsak rendszeres vásárlóimnak, bannerekkel, push kiküldéssel, e-mail marketing segítségével (akkor ugye itt jön a körlevélre való feliratkozás, leiratkozás, és egyéb, GDPR szabályzat által előírt kötelező lehetőségek litániája)
  • a leggyakrabban vásárolt, legnagyobb árengedményekkel rendelkező, utolsó X darabbal rendelkező terméket, kell tudjam valahol a látogatóim “orra alá”, “szeme elé” tenni, de ahhoz, ugye, az a webshop “motor”, kell ezt nekem tudja, meg kell tudja “mondani”, hogy melyek ezek a termékek, és ezt valós időben bármikor le kell tudjam kérdezni
Ha már egy potenciális vagy akár létező vásárló, a webáruházamban megnézett egy terméket, jó lenne őt emlékeztetni arra, miközben tovább böngészik a termékeim között, hogy mit is nézett meg legutóbb, emlékeztetve őt ezáltal saját, előbbi vásárlási szándékára, de akkor ugye, az “egyszerű webshop” kell ezt is tudja, bele kell legyen építve. 
És az eddig felsoroltak mellett, mint több száz webáruházat kifejlesztő és élesbe léptető, teljes kiörlésű webfejlesztő, el kell mondanom, hogy még sok, sok apróság létezik, amit egy webáruháznak tudnia kell, csak az eddig megemlített szempontok szerint. 
Na de nézzük most más szemszögből a dolgokat. Ne csak arra legyünk tekintettel, hogy mi, mint kereskedő, mit akarunk (hát ugye, árulni, minél több pénzt csinálni belőle), meg a vevő szemszögéből nézve mi a legjobb (gyors, könnyen átlátható és könnyen böngészhető webáruház, könnyen, gyorsan kosárba helyezhető és könnyen fizethető termékek).
Nézzük meg olyan szempontból is a dolgokat, hogy mit is mondanak a kereskedelmi és fogyasztóvédelmi, egyéni jogvédelmi, fogyasztóvédelmi törvények, és nézzük nagy vonalakban át, hogy mit is kell továbbá “tudjon” egy “egyszerű webáruház”.
Első sorban a kereskedő cég minden adata nyílvános, könnyen átlátható, úgy a termékek minőségéért, mint a szállításért, mint a fizetési módszerekért (“payment gateways”, elfogadott fizetési módok), tudható kell legyen, átlátható kell legyen a webáruházban, hogy a kereskedelmi folyamat minden részéért az illető vállalkozó mennyi felelősséget vállal és milyen körülmények között.
Közölnie kell, hogy mik a szállítási feltételek, mennyi a termék visszafogadási időkorlátja (célországonkénti törvények szerint is változhat), milyen feltételek mellet lehet visszaküldeni nem megfelelő terméket, ki fizeti a visszaszállítást ( a vásárló mindig feltételezni fogja, hogy a kereskedő, míg a kereskedő a legtöbb esetben feltételezi, hogy a vevő), mennyi idő alatt érnek a megrendelt termékek a vevőhöz, súlyosabb csomagok esetén vállalja-e a cég részéről valaki a felszállítást (ajtó, ablak, bútor, nagyobb háztartási gépek), illetve, bonyolultabb eszközök esetében vállalja valaki a beszerelést, vagy sem , és még sok-sok apró, első látásra meg sem gondolt “apróság”.
Ezeken túl, nem mindegy, hogy vásárlóimnak, esetleges személyes adataiknak a webáruházam mennyi biztonságot bíztosít (igen, így duplázva). Nem mindegy, hogy milyen webtárhelyen van a “motor”, a tulajdonképpeni tartalomkezelőm többezer, esetenként többtízezer fájlával (igen, egy webshop már pusztán, indításkor, termékek és kereskedői adatok nélkül is többezer, esetenként többtízezer fájlból áll !), nem mindegy, hogy milyen szándékú látogató (mert ugye léteznek alapjában véve rossz szándékú emberek, hackerek, csalók), milyen fájlokhoz fér hozzá a tárhelyemen és nem mindegy, hogy mennyire gyorsan tudok reagálni rá, ha a vásárlóim adataival valami történt és valaki megszerezte őket.
Nem mindegy, hogy a webtárhely milyen infrastruktúrán működik, hogy mennyire könnyen elérhető sürgősségi esetben is, hogy bírja az esetleges forgalomrobbanásokat (BlackFriday – FeketePéntek, Húsvét, Karácsony, Bálint nap-Valentin nap, stb.), s az sem mindegy, hogy az ugyanannál a tárhely szolgáltatónál működő más weblapok, webáruházak forgalma, milyen mértékben terhelheti le az én webáruházamat, illetve, van-e arra esély, hogy a webáruházam mások webáruházát is terheli. Habár ezek nem közvetlen a webáruház “motrát” illetik, vagy más szóval, nem a webáruház kell ezeket “tudja”, nem mindegy, hogy webfejlesztőnk gondolt ezekre a szempontokra is, vagy sem.
Főként a Facebook adatszívárgás miatt híressé vált Cambridge Analytica cirkusz miatt, de már azelőttről is, az Európai Únió területén eléggé szigorú szabályzat írja elő, hogy a vásárlóim által begyűjtött személyesen azonosítható adatokat, milyen formában tárolhatom, milyen tevékenységre használhatom fel, milyen eljárásokat alkalmaz a cégem arra az esetre, ha azok az adatok esetleg nemkívánatos kézbe kerülnek (hackerek), milyen biztonsági kockázatokat kell vállaljanak partnereim (futárszolgálat, bankkártya validáló szolgáltatás – fizetési kapuk, bíztosítók, beszerelők, stb.), és ezeket a dolgokat a mi “egyszerű webáruház”-unk mind, mind kell “tudja” és vásárlóinknak tudomására kell tudja adni, a felületén.
Persze ez feltételezi azt is, hogy ezeknek az adatoknak az esetleges törvényváltozások miatti, vagy egyéb okokból való könnyű módosíthatóságát, frissíthetőségét, naprakésszé tételét a webáruház “motra” lehetővé, és könnyen megoldhatóvá kell tegye, lehetőleg olyan módon, hogy a webfejlesztőt utólag ne kelljen ilyen dolgokért megkeresni, mint ahogyan a Mercedes gyárba sem telefonálunk be minden alkalommal, amikor a nyári gumikat télire cseréljük, vagy a télit nyárira.
Nem utolsó sorban azonban, a vásárlóknak a webáruház működtetője meg kell adja azt a lehetőséget is, hogy adataik feldolgozottságát illetően tudósuljanak, adataik további feldolgozása ellen kérelmet nyújtsanak be, illetve kérhetik adataik teljes törlését is, aminek a cég azonnak kell engedelmeskedjen, kivétel, ha az illető adattörlés a kereskedelmi és/vagy könyvelőségi törvények elvárásai szerint kihágást jelentenének.
Ennyit így dióhéjban csak, a vásárlók adatairól és a választott tárhelyről, adatbiztonságról, kevésbé belátható potenciális ütközőkről.
Ezek mellet jön ugye az is a képbe, hogy gyakorlatilag a lehető összes operációs rendszerről, asztali számítógépről, tabletről-táblagépről, laptopról, mobiltelefonról, a webáruház funkcionalitása megmaradjon és minden felsorolt eleme elérhető legyen, ha kinézetben nem is, de értelmi működésben egyformán.
Ha mindezeket tisztáztuk, minden kérdésre a fentiekből konkrét válaszunk van LEJEGYZETT formában, hogy mit-hogyan fogunk csinálni, akkor menjünk egy kicsit tovább, világítsuk át egy kicsit a mi “egyszerű” webshopunkat SEO (keresőbarátság, Search Engine Optimization), és ROAS (“return on ad spend”, vagyis potenciális megtérülés a reklámozásba fektetett pénzből) szemszögből.
Mert ugye, teljesen mindegy, hogy milyen szép, gyors, felhasználóbarát, ütős termékes, stb. a webáruházam, ha senki sem látja azt, tehát valahogy a potenciális látogatók elé kell tegyem a webáruházam és termékeimet, s ennek a leggyorsabb és legegyszerűbb módja a reklámozás. Csak itt azzal van ugye a gond, hogy a reklámozás maga sem mindegy, hogy hogyan folyik le, mit célzok meg a reklámaimmal.

A legalapvetőbb, de tényleg csak legalapvetőbb módon elsorolandó reklámozási célok a “branding” – márkanevem ismertté tétele, “sales”- árulni akarok, nem érdekel, hogy ismerik márkanevem vagy sem, “remarketing”- begyűjteni a már részben elveszített vásárlót és viszzaállítani azt vásárlói sztátuszba, “retargeting” – volt nálam de nem vett semmit, meg akarom győzni, hogy jöjjön vissza, és vegyen valamit, illetve váljon törzsvásárlóvá, ha lehet. 

És ezeket a célokat is többféle képpen lehet taglalni attól függően, hogy ezeket a célzott személyeket, honnan szedem össze, hol rakom a reklámom a szemeik elé, már termékeim iránt esetleg a keresőgépeken (google, bing, stb) jelen pillanatban is érdeklődők SERP-jébe (Search Engine Result page = keresési eredmények lapjai a keresőgépeken) elé akarom juttatni, vagy az illető célszemélyek demográfiai adatai (év, korosztály, iskolázottság, stb), online viselkedési szokásai, potenciális vagy kinyílvánított érdeklődési körei és fogalomkörei alapján a szociális médián (facebook, google +, twitter, pinterest, instagram, snapchat, stb.), megcélozni és  megtalálni őket ?
Ezekre a dolgokra mind-mind számítani kell az “egyszerű webshop” tervezésekor és indításakor, mert 
  • szociális média profil nélkül minden reklám nehezebben talál célba és potenciálisan drágább lehet
  • megfelelő google (analytics, +, keresőkonzol), twitter, facebook, instagram, pinterest kötöttség nélkül a webáruház elérhetősége és ajánlottsága  még a legjobb reklámozottság mellett is korlátolt ( a legjobban fizető céget sem ajánlja semmilyen komoly reklámplatform a fölhasználóinak, ha az illető cég nem vállal szociális médiában AKTÍV jelenlétet, a “van cégem, termékem, árulni akarok” mentalitást a média platformok negatívan pontozzák és nehezebben elérhetővé teszik ilyen cégek ajánlatait)
  • megfelelő RENDSZERES aktívok karbantartásának hiányában úgy a keresőmotorok, mint a reklámmotorok egyre kevesebbet fognak foglalkozni a reklámozott termékekkel, webáruházzal, mert ŐK A MINDIG LEGAKTUÁLISABB, LEGRELEVÁNSABB ajánlatot akarják a látogatók elé tenni.
És itt jön be ugye, amit az elején említettem, hogy NEM a reklámot fizető, nem a webáruházat működtető kereskedő a legfontosabb, hanem A VÁSÁRLÓ, a keresőmotorok és szociális média platformok fölhasználói a legfontosabbak.

Ha nem tudom a webáruházam is úgy felhúzni, hogy a vásárlóim egy bizonyos igényének megfelelő szolgáltatást, egy bizonyos hiányának megfelelő terméket nyújtsak, és ezt a megfelelő tehnikai megoldással nem tudom a google, bing, facebook, stb. “tudomására” hozni, akkor potyára költök reklámra, a reklámozásom kicsit olyan lesz, mint a tengernek nekiindulni egy félig már lyukas csónakkal, egy evezővel, éhesen és fáradtan. 

Szóval.. egy darabig el lehet úgy vele tengődni, de a szerencsére kell bízzam, hogy túlélem vagy sem. S a marketing az pedig nem szerencse dolga, hanem odaadás, törődés, emberi erőforrás, idő és pénz, de nem utolsó sorban személyes felelősségvállalás és hozzáértés dolga, s persze az, hogy van-e hozzá szakember vagy csak kapisgálunk.
Megválaszolandó kérdések :
  • kit akarok megcélozni reklámjaimmal 
    • keresőgépeken már esetleg termékeimhez hasonló, vagy konkrétan termékskálám iránt érdeklődő személyeket
    • webáruházamat már meglátogató, de még vásárlómmá nem vált személyeket (egyáltalán nem mindegy !)
    • olyan vásárlóimat, akik már vevők ugyan, de pl. legutóbb a kosárba tett X terméket, de nem vette meg már N napja
    • olyan vásárlómat, aki régebb rendszeresen vásárolt, de egy ideje nem tisztelt meg többet látogatásával és nálam hagyott pénzével
    • hasonló érdeklődési körű cégek létező vásárlóit átcsábítani
    • ismertté szeretném tenni cégemet, nem érdekel föltétlenül, hogy most konkrétan vásároljanak is
Ezek így első nekifutásra. Akkor ebből a választott célzottaktól függően, az első pont kivételével, már fokozódik tovább, demográfiai adatok alapján, hogy hol reklámozok.
  • korosztály
  • iskolázottság
  • jövedelemkategória
  • családi állapot
  • kedvelt dolgok
  • esetleges szociális vagy szociálpolitikai beállítottság
  • egészségi állapot
és még sok, sok olyan dolog, amire a “csak egy egyszerű webáruházat akarok” típusú kereskedő gondolni sem akar.
Ha ezek tisztázva vannak, akkor jönnek a pusztán anyagi jellegű kérdések.
  • mekkora összeg áll rendelkezésemre havonta, és mennyi ideig tudok megtérülés nélkül reklámozni (pl branding esetén, piac méretétől is függően, 5.000-10.000 euró nélkül nincs értelme elkezdeni semmilyen reklámozást)
  • ha nem brandingben gondolkodom, mennyi az az összeg amit egy potenciális vevőre rá tudok fordítani (cost per sale), függetlenül attól, hogy az az egy db. vásárlás mennyit hoz majd a kasszába
  • mik a működtetési költségeim egy árulás megszerzéséhez (webtárhely, szakember, reklámkészítés, stb)
  • mi a nyereségem adózás után egy átlagvásárláson
  • mennyi az átlagos kosár értéke
  • milyen árréssel dolgozom
Mert ezektől függően lehet, hogy meg kell próbáljak annyit megtanulni a google reklámokról legalább, hogy tudjam, hogyan indítsak “úgy próbából” egy minimális reklámkampányt, vagy szakembert alkalmazok arra, hogy költséghatékony, és kereskedelmileg is érdemben is megtérülő reklámkampányt futassunk.
Namost, jogosan kérdezheti a kedves olvasó, hogy ok, de mi köze a reklámoknak és a reklámozási tudásnak, befektetett pénznek, stb., ahhoz, hogy milyen a webáruházam? Röviden mondva, nagyon sok köze van. Ugyanis a reklámok hatékonyságának követése érdekében, a webáruház kell tudja követni a média platformokból / reklámplatformokból jött látogatókat, és NEM KAVARHATJA össze.

Nem biztos, hogy egy adott pillanatban csak egyféle reklámot futtatok, és nem mindegy, hogy webáruházamban megfelelő helyen tudom követni vagy sem, hogy melyik látogatóm honnan jött, milyen reklámból, és célba ért vagy csak hozzám tévedt, illetve, hogy hány ráfizetett látogatása után vásárolt valamit tőlem, vagy soha.

Mindezeket a dolgokat, egy valamirevaló webáruháznak “tudnia” kell. 
Ezek után, gondolom, tisztelt olvasó, tisztelt vállalkozó, kereskedő, hogy egyértelmű, hogy nincs olyan, hogy “egyszerű webshop”, és egyértelmű, hogy egy ilyesmit nem lehet havi kb 20…25 eurós költséggel automatizáltan működtetni, mint ahogyan azt a sharecropper platformok hazugan hirdetik.

És remélem, hogy nyílvánvalóvá vált az is, hogy annak az embernek, csapatnak, cégnek, aki egy ilyen webáruházat, magyarosan mondva “nyélbe tud ütni”, annak nem csak a munkáját, hanem a rendelkezésünkre adott tudását, tapasztalatát, “know-how”-ját cégünk iránti jószándékát meg kell anyagilag és érdemben becsülni.

A lassacskán 30 éves informatikai és 20 éves webfejlesztői tapasztalatommal azt kell mondanom, hogy a vállalkozók és vállalkozni akarók hozzáállása az online kereskedelem rejtelmeihez, és az azt lehetségessé tevő szakemberekhez, mondanivalójukhoz, nem a leghelyesebb, és Magyarország és Erdély magyar közösségei NEM az anyagi erőforrások hiányában nem tart ott, ahol kellene, hanem a nem megfelelő hozzáállás, a tv-ből és hallásból összeszedett tévhitek, és a nem megfelelő mértékű személyes felelősségvállalás következményeként.

Valójában kullogunk a román, lengyel, bolgár, moldvai, észt, szlovák, szlovén online kereskedelemhez képest minden téren, nem beszélve a fejlettebb német, osztrák, spanyol, brit, vagy talán amerikai vagy kanadai online kereskedelemről.

Szeretnénk akkorák lenni mint az Amazon, de nem akarjuk azt a felelősséget vállalni, amit Jeff Bezos, nem akarunk annyi emberrel és annyi pénzért dolgozni, mint az ismert “nagyok”, és nem akarjuk az általuk birtokolt tudást magunkévá tenni.

A tudás viszont hatalom, és csak úgy tudunk előrehaladni, ha időnként, akár kiskanállal is, egyre többet belőle magunkévá teszünk, és annak birtokában egyre több mindent megértve, egyre több felelősséget tudunk önmagunkért, cégünkért, tevékenységünkért, webáruházunkért felvállalni, hogy úgy tudjunk haladni, mint “a nagyok”.

Érdeklődéssel várom a civilizált hozzászólásokat a cikk alatti kommentárdobozban.